A művészetoktatás fontossága
2010. július 19.
Alábbiakban Michl József 2010. július 19-én elhangzott napirend előtti felszólalásának szövege olvasható!
Tisztelt Országgyűlés!
Napjainkban számtalan veszély leselkedik a gyermekekre abban a korban, amikor még nincs kialakult értékrendjük, nem tudnak önállóan mérlegelni, dönteni a dolgok helyes, vagy helytelen tartalmáról. Az internet korlátlan világa, a fogyasztói társadalom „mindent próbálj ki” gondolkodásmódja állandóan jelen van az életükben. Az iskola, a család csak óriási nehézségekkel, vagy egyáltalán nem tudja kontroll alatt tartani az információtömeget, mely válogatás nélkül özönlik helytelen viselkedést, rossz értékrendet állítva gyermekeink elé.
A galéria léptetéséhez vigye az egeret a jobb vagy a bal alsó sarokba és kattintson!
Gyermekeink védelmének egy lehetséges módja, hogy idejüket tartalmas elfoglaltsággal töltsük ki. Preventív eszköznek tekinthetjük a legveszélyeztetettebb időszakra, a kötelező oktatáson túli, délutáni szabadidőre tervezett foglalkozásokat az iskolákban, mint pl. a sport mellett a művészetoktatás. A művészeti nevelés értékes ismeretanyagot ad, képességeket fejleszt, a tanulási képességeket javítja, építi a nemzeti öntudatot, a nemzeti identitást.
A művészetoktatásban felnevelkedett gyermekek műveltebbek, munkabíró képességük nagyobb, együttműködő képességük átlagon felüli, a feladat végrehajtásban precízebbek, mint a képzésben nem részesülő társaiké. Bár a művészetoktatás hasznossága vitathatatlan, ennek ellenére finanszírozási feltételei évről-évre romlottak az elmúlt időszakban is. Ha megvizsgáljuk 1992-től a polgári kormány időszakát kivéve folyamatosan csökkent a művészetoktatásra szánt pénzösszeg.
A mai Magyarországon - néhány kivételtől eltekintve - a művészetoktatás a hagyományos népi kultúránk szinte egyetlen élettere. Ennek ellenére az egyéni és csoportos normatíva ollója évről-évre egyre nagyobb, a csoportos művészeti oktatás terhére.
Mindezek mellett vannak halmozottan sújtott képzők is. Az egyházi fenntartású művészetoktatási intézmények egyházi kiegészítő normatíváját 2005-től elvették, megvonása diszkriminatívnak tekinthető. Tudok olyan egyházi fenntartású művészeti iskoláról, ami azonnali segítség nélkül szeptemberben már nem nyitja meg kapuit. Ezeken az iskolákon úgy tűnik nem segítenek az eredmények, az értékek, amiket elértek, amiket működésüknek köszönhetően tartanak, képviselnek.
Társadalomkutatók szerint az oktatásra fordított befektetés 9 esztendő alatt megtérül. A vállalkozói világ a 10 éves megtérülést még jó befektetésnek tekinti. Mindenki tudja tehát, hogy a gondos nevelés megtérül.
Nem elég mondanunk, hogy életünk legfőbb értéke a gyermek. Nemcsak nekik tartozunk felelősséggel, hanem a jövő társadalmának is akkor, amikor feltesszük a kérdést: megtettünk-e mindent annak érdekében, hogy a legfelkészültebb fiataloknak adjuk át majd a stafétát?
Ismeretanyagban, képességeik legteljesebb kibontásával fel kell készítenünk fiataljainkat arra, hogy biztos kézzel tudják majd vezetni nemzetünket az értékek útján, akkor amikor ők kerülnek sorra!
Szeretném végül megköszönni minden művészeti iskolának a kitartását, elhívatottságát, de köszönöm minden szülőnek is, akik vállalva a terheket, nem elégszenek meg a puszta léttel, hanem többet akarnak adni gyermekeiknek, és ezért a következő tanévre is beíratják gyermekeiket a művészeti iskolákba. Tisztelettel kérem a magyar kormányt, segítse a magyar művészetoktatást.
